|
Papi nőtlenségről kettő kérdés
2010.09.05. 18:13
Igaz, hogy a papi nőtlenség csak az egyházi birtokok egyben tartása miatt alakult ki? A görög katolikusoknak miért engedélyezett a házasság? A csak e világi szempontokat figyelembe vevő történetírás (főleg a marxista-materialista alapokon álló), természetfeletti okokat nem ismerve és nem keresve jutott arra a következtetésre, hogy a papi nőtlenség törvénye mögött az egyházi birtokok rendszere van, hogy t.i. ha a papoknak családja, gyermekei lennének, akkor örökösödés esetén osztani kellene a birtokokat.
Valójában a celibátus, azaz a papi nőtlenség elvárása, illetve törvénye mögött természetfeletti szempontok állnak: Jézus Krisztus, Szent Pál, Szent János példája elsősorban, de a többi apostoloké is: mikor meghívásukat megkapták, „mindenüket elhagyva” követték Jézust, és ebben a „minden”- ben bizony ott volt a család is.
Az első időkben püspökké, pappá, diakónussá felszenteltek házas férfiakat is, de az többé-kevésbé kezdettől fogva elvárás volt velük szemben, hogy tartózkodjanak felszentelésüktől kezdve a házasélettől. S azok sem házasodhattak újra, ha megözvegyültek, akik ennek az elvárásnak nem igyekeztek megfelelni.
Lassan aztán különvált a keleti és a nyugati hagyomány: a keleti egyházakban – s nemcsak az ortodoxoknál, hanem a keleti szertartású katolikusoknál, akik közül nálunk a görörög katolikusok ismertek – továbbra is felszenteltek és felszentelnek diakónussá és pappá házas férfiakat is, de ha megözvegyülnek, nem házasodhatnak újra ők sem; püspökké pedig náluk is csak nőtlenek lehetnek.
Egyházi törvényről lévén szó, a pápa adhat felmentést: mikor egy német evangélikus lelkipásztor híveivel együtt katolikus vallásra tért, katolikus pappá szentelték, XII. Piusz pápa felmentette a celibátus törvénye alól, s megtarthatta feleségét, családját.
Egyébként a II. Vatikáni Zsinat óta a latin egyházban is diakónussá szentelhetők házasságban élő férfiak is.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
